Az Európai Zöld Megállapodást tekintve, amelynek célja, hogy az EU tagállamai 2050-re szén-dioxid-semlegességet érjenek el, és így Európa legyen az első klímasemleges kontinens, logikus, hogy az orosz gáz és olaj egyfajta átadási pontnak tekinthető a cél eléréséhez vezető úton. Ebből a szempontból a háború, amely február 24-e óta minden befektető elsődleges érdeklődésére számot tart, katalizátor lehet, amely felgyorsítja az európai államok Moszkvától való függetlenedésének egész folyamatát.
Infrastruktúra nélkül nem megy
A cél eléréséhez természetesen számos folyamatot kell elindítani. Az első és legfontosabb a szükséges infrastruktúra kiépítése, amely biztosítja az energia- és hőellátást az új szolgáltatók részéről. Ez nemcsak nagy beruházást, hanem időt is igényel. Ebből a szempontból az ellátási láncban a nyugati országok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt jelenleg tapasztalható zavarok számos ágazatban hatalmas bonyodalmakat okozhatnak, nem is beszélve az esetleges globális recesszióról. Már láttuk, hogy például az olaj és a búza ára rekordmagasra emelkedett. A háború a közlekedési és az autóipari ágazatot is érintette. A Goldman Sachs bank fenntartja azt a kilátását, hogy az olaj ára a következő hónapokban hordónként 135 dollárra emelkedik. Ezért egyre sürgetőbbé válik az Oroszországtól való függetlenség kérdésének kezelése a kulcsfontosságú energetikai nyersanyagellátásban."
A zöld energiára való áttérés
A függetlenséghez vezető úton logikus lépésnek kell lennie a megújuló energiába való nagyarányú beruházásnak, mivel a fent említett megállapodás része a tiszta és megfizethető energia biztosítása. A Fenntartható Európa beruházási terv legalább 1 billió eurónyi beruházás felhalmozását irányozza elő. A finanszírozás egyéb forrásai közé kell tartoznia a Modernizációs és Innovációs Alapnak. 2020 kétségtelenül mérföldkő volt az Európai Unió számára a zöldenergia szempontjából, hiszen ez volt az első alkalom, amikor a tagállamoknak sikerült több villamos energiát előállítaniuk megújuló forrásokból, mint fosszilis tüzelőanyagokból.
Minden országnak más az energiamixe
De a teljes karbonsemlegességig hosszú lesz az út. A 28 állam mindegyike más-más kiindulási helyzetben van az energiamixet, valamint a megújuló energiaforrások (RES) ebben elfoglalt helyét tekintve. Európában Németország, Spanyolország és Olaszország használja a legtöbb megújuló energiát. Dánia a nap- és szélenergia-termelésben is élen jár, amivel éves fogyasztásának akár 61 százalékát is fedezni tudja.
A Cseh Köztársaság és Szlovákia lemaradásban van a megújuló energiaforrások felhasználásában
A Cseh Köztársaság és Szlovákia lemaradásban van a többi uniós országhoz képest a megújuló energiaforrások felhasználásában. A nap- és szélenergia 2020-ban a teljes fogyasztásuk alig öt százalékát tette ki. A fotovoltaikus erőművek a teljes termelésnek mindössze 2,7 százalékát teszik majd ki, holott mindkét ország valós potenciálja ennek többszöröse.
A Zöld Megállapodásban meghatározott célok eléréséhez az uniós országoknak a következő évtizedben jelentősen növelniük kell a megújuló forrásokból előállított energia arányát, miközben csökkenteniük kell a szén-, gáz- és olajfüggőségüket. Bár ez az út hosszú lesz, kétségtelenül állítható, hogy jó irányba halad.
A Wonderinterest vezető elemzője, Olivia Lacen
