Az Oroszországnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből való kivonása is azonnal vitát váltott ki, ami mostanra valósággá vált.
A nagy orosz bankok kizárásának célja a SWIFT-ből az, hogy elszigeteljék őket a nemzetközi pénzügyi piacoktól, és megbénítsák Oroszország képességét kötelezettségeinek visszafizetésére, ami az orosz rubel értékének további csökkenéséhez vezet. Emellett az orosz központi bank ellen is intézkedéseket hoztak. Mindezek a lépések azt eredményezhetik, hogy Oroszország képtelen lesz tovább finanszírozni az Ukrajnával vívott háborút, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt békére kényszerítik.
Másrészt Oroszország erre a lépésre a gáz- és olajszállítások leállításával reagálhat, aminek negatív következményei lehetnek más országok számára. Az Ukrajna elleni támadás már az első napokban is az olaj és a gáz árának jelentős emelkedéséhez vezetett. Ezek szállítása Európába azonban eddig korlátozás nélkül folytatódott. Egy két hatalom közötti háború mindig negatívan hat a globális piacokra. Míg az amerikai dollár a sajnálatos eseményeket követően csaknem két éve a legmagasabb szintre emelkedett, addig az orosz rubel rekordalacsony szintre esett.
Amerika és Európa is számos szankciós intézkedést jelentett már be, amelyek várhatóan hatással lesznek az orosz gazdaságra. Ezek a légtérblokádtól kezdve a számos orosz oligarcha elleni szankciókon át a számos témára vonatkozó szankciókig terjednek
.
Kína viszont úgy közelítette meg a helyzetet, hogy kész segíteni Oroszországnak a szankciók hatásának csökkentésében, és segítőkésznek mutatkozik egy olyan helyzetben, amikor az országnak a nyugati országokkal való kapcsolatai az ukrajnai invázió miatt jelentősen romlanak.
A jelenlegi helyzet a reakciók újabb lavináját is elindította. A BP brit konglomerátum már bejelentette, hogy eladja részesedését a Rosznyeft orosz olajvállalatban. Pénteken az (OECD) bejelentette, hogy véget vet annak a folyamatnak, hogy Oroszország csatlakozzon a soraihoz. Érdekes módon ez a folyamat 2014 óta szünetel.
Mégis kérdéses, hogy miért érdekli bármely országot, hogy gazdasági vagy humanitárius szempontból kimerítse magát a háborúval, amikor a válság és a COVID-19 világjárvány hatásai még mindig nem értek véget. Jelenleg úgy tűnik, csak Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki Ukrajna bombázását kezdeményezte, tudja a választ. Az orosz hadsereg légi, tengeri és szárazföldi támadást indított, amelyet a második világháború kitörése óta az egyik állam legnagyobb támadásának tartanak egy másik állam ellen.
A kitört háború máris megviselte az európai vállalatok árfolyamát, de az indexeket is, és a helyzet alakulásától is függ, hogy mennyire fogják nyomni az értéküket a következő napokban.
Ha a helyzet tovább eszkalálódik, akkor valószínűleg arra számíthatunk, hogy a befektetők a biztonságos menedékekbe vonulnak vissza, és az arany értéke átlépi a 2000 uncia lélektani küszöböt. Valószínűleg a befektetők elkezdik majd kivonni a befektetett pénzüket a kockázatosabb eszközökből, és aranyba vagy kötvényekbe fektetni. Egy másik tényező, az infláció is segíti az árfolyam emelkedését, hiszen az amerikai jegybank, a Fed fokozatosan szigorítja a monetáris politikát, és a befektetők biztosan nem számíthatnak arra, hogy további ösztönző intézkedések formájában mentőövet dob a világgazdaságnak.