Az Európai Unió ezeket a lépéseket az energiafenntartó épületek előmozdítása érdekében vezette be, és példát mutat a zöldebb jövő és a tisztább környezet érdekében. Az épületek energiateljesítményéről szóló hivatalos irányelvet (EPBD) 2002-ben fogadták el, majd 2010-ben és 2018-ban felülvizsgálták. Franciaországban például már régóta érvényben van ez az intézkedés, Spanyolországban a melegvíz-fogyasztás legalább 70%-át megújuló forrásokból, főként napelemekből kell fedezni.
A cél a szén-dioxid-semlegesség
Az új szabályok célja, hogy ösztönözzék a rossz paraméterekkel rendelkező épületek felújítását és fokozatos kivonását a nulla kibocsátás elérése érdekében. Ezeket a szabályokat minden tagállamnak be kell építenie nemzeti jogába, és a szabályok betartására és betartatására kell összpontosítania. Az egyes lépéseket és terveket azonban a tagállamok maguk fogják végrehajtani a nemzeti szabályok alapján, nem pedig egységes formátum alapján. A meglévő lakások esetében a terv az, hogy átlagosan 3 E, majd D energiacímke-megfelelőséget érjenek el, és 2040-ben újabb mérést terveznek, hogy kiderüljön, megvalósítható-e a 2050-re vonatkozó átfogó energetikai terv.
Az Európai Unió példamutató és független akar lenni
A tavalyi tél előtt az Európai Unió Oroszországtól való energiafüggőségének erős jelenlétét láthattuk. Ez évente 100 milliárd eurójába kerül az adófizetőknek. Az Európai Unió országai így önellátóbbá válhatnának ezen a területen, és egyúttal elkerülhetnék a szén-dioxid-kibocsátás kialakulását. Emellett a tervben szerepel, hogy 2025-ig 320 GW napelemes fotovoltaikus energiát helyeznek üzembe, majd ezt követően 2030-ig 600 GW-ra növelik. Ennek az elképzelésnek a sikeres megvalósítása több százmilliárd euróba fog kerülni, de az importált tüzelőanyagokról való elmozdulás miatt megtakarítás érhető el. Az Európai Unió szerint a házak tetején elhelyezett fotovoltaikus rendszerek alkalmazása az ország területén a villamosenergia-fogyasztás akár 25%-át is fedezhetné, és megóvhatná a fogyasztókat a magas áraktól. Ezzel közelebb kerülnénk ahhoz a 2030-as célhoz, hogy a teljes energia legalább 50 százaléka megújuló forrásokból származzon.
A tervben szerepel továbbá a hőszivattyúk használatának megduplázása és a hazai hidrogén 10 millió tonnás előállítása megújuló forrásokból 2030-ig, valamint a szélenergia mennyiségének megduplázása. A terv részeként Németország, Belgium, Hollandia és Dánia vállalta, hogy megtízszerezi a tengeri szélerőművek kapacitását.
A zöldebb jövő felé
Az Európai Unió gazdasági helyzetét ez még egyértelműbb irányba mozdítaná el az energiafüggetlenség és a villamosítás felé, és az elektromos autók népszerűsítésének jelenlegi trendjére építene. Az ilyen típusú járművek népszerűsítése olcsóbbá teheti az olajat, hozzáférhetőbb töltőállomások építését és az elektromos járművek szélesebb körű használatához megfelelő infrastruktúra létrehozását eredményezheti. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megerősítette, hogy a napelemes rendszerek jelenleg a történelem legolcsóbb villamos energiáját kínálják, és úgy véli, hogy 2050-re ezek lesznek a világ fő energiaforrása. A jelenlegi éghajlati és energetikai helyzetet figyelembe véve a megújuló napenergia maximális felhasználásának útja helyes, de a valódi eredményekre még várnunk kell egy ideig.