Az egyik legutóbbi vállalat, amely elhagyja az Antarktiszt, a svájci Meyer Burger napelemmodul- és cellagyártó cég, amely március közepén bezárta a németországi Freibergben lévő üzemét. A vállalat és a német kormány erőfeszítései ellenére a tárgyalások kudarcba fulladtak. Az üzem bezárása az európai termelés 10%-os visszaesését okozta, emellett 500 munkahelyet is megszüntettek. A vállalat az Egyesült Államokba helyezi át termelését, ahol két gyárat tervez felállítani, az egyiket napelemek gyártására Arizonában, a másikat napelemek gyártására Coloradóban. A Freyr, egy lítium-ion akkumulátorokat gyártó norvég vállalat is úgy döntött, hogy ugyanezt az utat követi. Ez utóbbi befejezte egy norvégiai üzem finanszírozását, és idén február elején - a honlapján közzétett hivatalos közlemény szerint - bejelentette, hogy az Egyesült Államokba települ át, ahol a georgiai üzemére kíván összpontosítani.
Hiányos támogatás
Mindkét vállalat csupán kiegészíti azon európai vállalatok listáját, amelyek a támogatás hiánya és az ebből következő pénzügyi problémák miatt bezárják gyáraikat vagy más kontinensekre helyezik át tevékenységüket. A Reuters szerint az elmúlt évben legalább 10 vállalat számolt be pénzügyi nehézségekről. A német gazdasági minisztérium tisztában van a helyzet súlyosságával, és megpróbál minden finanszírozási lehetőséget feltárni, akárcsak a norvég kereskedelmi minisztérium, amely új iparpolitikát vezetett be a zöld energiával kapcsolatban. Az Európai Unió is támogatja a kezdeményezést: idén április közepén önkéntes chartát indított a vállalatok és az európai kormányok számára, hogy biztosítsák, hogy a napelemek beszerzésének egy része hazai gyártású legyen. A kezdeményezést koordináló Solar Power Europe azonban figyelmeztet, hogy a charta nem jogilag kötelező érvényű. Michael Bloss, az Európai Parlament képviselője inkább úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak alapot kellene létrehoznia annak érdekében, hogy segítse a vállalatokat a fel nem használt, Európában gyártott panelek visszavásárlásában. Míg például a svéd Northvolt vállalat segítséget kapott a német kormánytól annak érdekében, hogy a gyártást az országban tartsa, addig a Meyer Burger nem kapott támogatást. A pénzügyi támogatás mértékével kapcsolatos politikai nézeteltérések tehát arra kényszerítik a vállalatokat, hogy Európán kívüli alternatívák után nézzenek.
Hosszú távú segélykiáltás
Johan Lindahl, az Európai Napenergia Gyártási Tanács (ESMC) főtitkára szerint a Meyer Burger távozása az európai piacról csak a kezdet. Az európai gyártók már egy ideje támogatást kérnek, és az ok egyszerű: a Kínából érkező olcsó termékekkel óriási verseny, amely az európai gyártók árait lenyomja. A kínai kormány hatalmas összegeket fordít a zöld energia támogatására, legyen szó akár a fotovoltaikáról, akár az elektromos autókról, és az ország határain túl is terjeszkedik. Jelenleg a világ napenergia-termelésének 80 százalékát adja. A Wood Mackenzie kutatói szerint a panelek előállítási költsége feleannyi, mint Európában, ahol az ár 22 cent, és összehasonlítható az európai termékekkel. Az olcsó gyártás lehetővé teszi, hogy a termékeket jobb áron lehessen értékesíteni, ami azt jelenti, hogy az európai drágának tűnő termékek iránt nincs akkora kereslet, és a gyártóknak például kihasználatlan napelemek állnak a raktárakban. Gyors megoldásként az Európai Bizottság létrehozta a Net-Zero Industry Actet, hogy a bürokratikus eljárások felgyorsításával és a feltételek további javításával 2030-ig 40 százalékra növelje a hazai termelést. Az egyik előírás, hogy az EU-ban értékesített termékek nem származhatnak kényszermunkából. A fent említett lépések ellenére, amelyek változásokat hozhatnak, számolni kell azzal, hogy a javulás csak a jövőben lesz látható. Az európai piacot ez nem fogja azonnal segíteni.
Jobb feltételek az USA-ban
Nem csoda, hogy a cégeket vonzza az amerikai kontinens. Ott a 2022-ben törvénybe iktatott inflációcsökkentő törvény (IRA) egyszerre támogatja az infláció csökkentését és a kibocsátás 40 százalékos csökkentését 2030-ig. Ez a törvény nemcsak ipari szinten tartalmaz zöldenergia-beruházásokat, hanem a háztartások és a közösségek megsegítését, az ipar újjáélesztését és a foglalkoztatás növelését is célozza olyan területeken, mint Georgia, Dél-Karolina vagy Texas. Az európai törvénnyel ellentétben az amerikai kormány erre a célra támogatásokat, kölcsönöket, adókedvezményeket vagy más ösztönzőket kínál. Az ilyen lépések végül ahhoz vezetnek, hogy az európai gyártók úgy döntenek, hogy tevékenységi területet változtatnak, és a termelést a tengeren túlra helyezik át.
A vállalatok távozása után a településekre gyakorolt hatás
Az üzembezárások nemcsak az európai gazdaságra vannak széles körű hatással, hanem különösen helyi szinten okozhatnak problémákat. A németországi Freiberg városa a 20. század vége óta működik, elsősorban a pénzügyi támogatásnak köszönhetően, amely lehetővé tette az ipar bővülését és új ágazatok megjelenését. 2010-ben azonban a kínai konkurencia terjeszkedett a térségben, ami a várost is jelentősen érintette. Tíz évbe telt, amíg a német kormány módosította a támogatások felső határát, és mind a kereslet, mind az ipar újra beindult. Mint arról a Reuters beszámolt, egy helyi csődbe ment vállalat üzemét 2021-ben vette át a Meyer Burger, amely egy ideig a város legnagyobb munkaadója volt. A cég távozása tehát ismét gondot okozhat a lakosoknak vagy a környező városoknak, és visszavetheti őket az időben.
Olivia Lacenova, a Wonderinterest Trading Ltd. vezető elemzője
