A nukleáris energia mint megoldás

A generatív mesterséges intelligencia térhódítása olyan alkalmazásokkal, mint a ChatGPT, a Gemini, a Copilot és mások, megnövelte az áramigényt, mivel ezen összetett modellek képzése és az adatközpontok fenntartása hatalmas mennyiségű energiát igényel. A Nemzetközi Energiaügynökség idén januárban közzétett éves villamosenergia-jelentésében azt jósolta, hogy az ilyen műveletek villamosenergia-fogyasztása 2022 és 2026 között több mint kétszeresére, 1 000 TWh-ra fog emelkedni. A nagy technológiai cégek ezért azzal az ötlettel álltak elő, hogy a probléma megoldására az atomenergiát használják. A nap- vagy szélenergiával ellentétben, amelyek az időjárás függvényei, az atomenergia folyamatos áramellátást, hatalmas mennyiségű villamos energiát és mindenekelőtt károsanyag-kibocsátásmentességet kínál.

Adatközpontok saját reaktorokkal

A Google (GOOGL) például tavaly 17 százalékkal növelte áramfogyasztását, ezért lépéseket tett az atomenergia beépítésére a stratégiájába. Az amerikai Kairos Power céggel október közepén kötött együttműködése biztosítja, hogy központjait kis moduláris reaktorok (SMR) működtessék. További részleteket nem hoztak nyilvánosságra, de úgy tudni, hogy az első reaktor várhatóan 2030-ban kezdi meg működését, majd öt évvel később továbbiak következnek, összesen 500 MW villamos energiát szolgáltatva. Az SMR-ek előnye, hogy a hagyományos reaktoroknál többször kisebbek, így a táplálandó erőművek közelében helyezhetők el, a Kairoséit ráadásul nem vízzel, hanem oldott sóval hűtik. Michael Terrell, a Google energia- és klímaügyekért felelős vezető igazgatója a CNBC-nek elmondta, hogy a mesterséges intelligencia technológiákhoz tiszta energiaforrásokra van szükség, és a nukleáris energia kulcsfontosságú az igények kielégítésében. Az ilyen irányultság segíthet a Google-nek abban is, hogy teljesítse a kibocsátási célkitűzéseit.

A nukleáris energiából származó áram

A Microsoft (MSFT) is hasonló stratégiát követ, és még szeptemberben 20 évre szóló szerződést kötött a Three Mile Island atomerőműből származó áram megvásárlására, amely a tervek szerint 2028-ban indul újra. Az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris katasztrófájáról ismert pennsylvaniai létesítményben felújítják az első blokk 2019-ig üzemelő reaktorát. Az erőművet birtokló Constellation Energy hangsúlyozza, hogy a reaktor külön fog működni attól a blokktól, ahol a baleset történt, és közel 2 milliárd dollárt költenek majd az erőmű biztonságának és hatékonyságának javítására. Emellett a BBC szerint az erőmű helyreállítása segíteni fogja a Microsoftot a kibocsátás csökkentésére irányuló céljában, további 800 MW villamos energiát ad majd hozzá, de ami a legfontosabb, több mint 3 ezer új munkahelyet hoz.

Az indulás kemény dió lesz

A Three Mile Island-i katasztrófa, valamint a későbbi évek gazdasági instabilitása miatt az USA elfordult az atomenergia-termeléstől, ami számos erőmű bezárásához vezetett, de az AI-boom miatt újra kinyithatják kapuikat. Mivel a Three Mile Island-i üzem teljes leállítását tervezték, minden engedélyt újra be kell szerezni a hatóságoktól. Ezután a Constellationnek teljesen ki kell cserélnie a teljes infrastruktúrát, a kábelektől a generátorokig, és ami a legfontosabb, be kell szereznie a szükséges üzemanyagot, ami nem lesz olyan egyszerű az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók vagy a kazahsztáni problémák miatt. Egy másik lehetséges kihívás a környező lakosság vonakodása lesz a baleset okozta félelmek miatt, annak ellenére, hogy a balesetnek nem voltak halálos következményei.

Az urán ára emelkedhet

Az atomenergia iránti növekvő kereslet egy ideig valószínűleg az urán árában is tükröződik majd, mivel a szállítási szerződéseket hosszabb időre előre kötik. A Bank of America is pozitív kilátásokat jósol az árucikknek, amely szerint az árak a következő három évben a magasabb hiányok mellett emelkedhetnek. [1] 2024. október 16-án az urán spot ára 82 dollár, hosszú távú ára pedig 81,50 dollár volt a Cameco globális uránüzemanyag-szolgáltató szerint. A New York-i árutőzsdén forgalmazott határidős kontraktusok ára ugyanezen a napon 83,150 dollár volt fontonként. *

A spot és hosszú távú uránárak alakulása az elmúlt 5 évben (forrás: Cameco.com)*

Urán határidős ügyletek árának alakulása az elmúlt 5 évben (forrás: Trading Economics)*

Az atomerőművekkel kapcsolatos kockázatok

A potenciálja ellenére az atomenergia továbbra is ellentmondásos lehetőség, főként a fent említett környezetvédelmi és biztonsági kérdések miatt. Az uránbányászat önmagában is radioaktív anyagokkal szennyezheti a környező környezetet, arról nem is beszélve, hogy még ha több száz évre elegendő urán is van, az kimeríthető erőforrásnak számít. Az erőművek a maguk részéről hozzájárulnak a termikus szennyezéshez azzal, hogy a felmelegített vizet a tavakba és az óceánokba engedik, és ezzel megzavarják a helyi ökoszisztémákat. Az is tény, hogy építésük költséges és időigényes, és engedélyköteles. További kihívást jelent a radioaktív hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása, amelyek tartalma hosszú ideig mérgező lehet. Végül pedig az atomerőművek hűtéséhez hatalmas mennyiségű vízre van szükség, ami egyre nagyobb problémát jelent, mivel az éghajlatváltozás következtében a vízforrások kiszáradnak.[1] Az embereket a lehetséges katasztrófák is elriasztják, amelyek - bár a történelemben kevés volt - óriási következményekkel jártak, és amelyeket súlyosbít a nukleáris fegyverek céljára történő lehetséges visszaélés.

Elmozdulás a megújuló energiaforrásoktól?

Bár az ilyen módon előállított villamos energia ígéretes megoldást jelent a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika előtt álló kihívásokra, a technológiai vállalatok általi elfogadása nem mentes a hátrányoktól. A környezeti és biztonsági kockázatokat természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, de úgy tűnik, hogy ahogy néhány évvel ezelőtt az atomenergiától való eltávolodást és a megújuló energiaforrások felé való elmozdulást láttuk, most ennek az ellenkezőjét látjuk. Ezért fontos, hogy megtaláljuk a "megfelelő" megoldások kombinációját, ami valószínűleg csak idővel fog kiderülni."

Olivia Lacenova, a Wonderinterest Trading Ltd. vezető elemzője.

* A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre

[1] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Az ilyen kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre.Kockázatokat és egyéb bizonytalanságokat rejtenek magukban, amelyeket nehéz előre jelezni. Az eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezett eredményektől.

[1] https://www.themomentum.com/roundups/the-5-biggest-disadvantages-of-nuclear-power