Az Európai Unió energiaágazatának zöld átállása nem lesz lehetséges nukleáris vagy gázerőművek nélkül. Ezt a tavaly és az idei év fordulóján az Európai Bizottság is felismerte, és felvette mindkét forrást az úgynevezett taxonómiába - a környezetileg elfogadható energiaforrások listájára.
Noha ez első pillantásra engedménynek tűnhet azoknak az országoknak, amelyek körömmel ragaszkodnak mind a fosszilis, mind a nukleáris erőművekhez, valójában a józan ész győzelmét jelenti. Természetesen senki sem akarja tönkretenni a bolygót (vagy a légkört) azzal, hogy a végtelenségig szénégetéssel termel áramot vagy hőt, de a teljes átállás a teljesen megújuló erőforrásokra úgy tekinthető, mint egy szélsőséges és egyenlőtlen feltétel a karbonsemlegesség eléréséhez.
Az Európai Bizottság mindkét esetben, a nukleáris és a gáz esetében is meghatározta azokat feltételeket amelyek mellett ezek az erőforrások fejleszthetők. A földgázhoz tehát fokozatosan nem fosszilis gázokat, különösen hidrogént kell majd hozzáadni. Nukleáris reaktorok akkor épülhetnek, ha 2040-ig, illetve 2045-ig megkapják az építési engedélyt, és az évszázad közepére az országnak rendelkeznie kell egy mélytárolóval a kiégett radioaktív hulladékok számára.
A közhiedelemmel ellentétben a mag nem ér véget 2045-ben. Később is lehet majd atomreaktorokat építeni . Azonban, azzal a feltétellel, hogy azoknak negyedik generációs reaktoroknak kell lenniük. A jelenlegi generációnak 2040-ig bélyeget kell kapnia, 2045-ig pedig azoknak, amelyek az akkor létező legjobb technológiákat fogják használni. Bár ma még nem állnak rendelkezésre negyedik generációs reaktorok, Martin Špolc, a taxonómiáért felelős szakértői csoport vezetője szerint ez 25-30 éven belül megváltozhat. Ezek olyan zárt ciklusú reaktorok, amelyekkel minimálisra csökkenthető a nukleáris hulladék keletkezése."
Az atomenergia felvételét a tiszta források közé minden bizonnyal üdvözölné többek között Franciaország, amely évtizedek óta támaszkodik az atomerőművekre. De még Franciaország sem akar a helyére lépni. Emmanuel Macron francia elnök tavaly ősszel jelentette be Franciaország felújítja az atomreaktorok építését . Ezek azonban kisebb, mintegy 170 megawatt kapacitású források lennének. Egy ilyen stratégia ésszerűnek és hatékonynak tűnik. De Franciaország még nem mondott le a nagyobb egységek építéséről például a flamanville-i erőműről.
Az atomenergia kérdésének természetesen nem csak környezetvédelmi vonatkozása van. Mivel az éghajlati és természeti feltételek az adott erőforrás felhasználásához minden országban eltérőek, az energiamix kérdése az energiabiztonság erős dimenziójával is bír.