A búza az egyik legjobban figyelt árucikk az ukrajnai háború kitörése óta, amikor is az ára viszonylag rövid idő alatt 14 éves csúcsra emelkedett.* Egy másik jelentős tényező, amely az árát felfelé hajtotta, India ez év május közepén tett bejelentése volt, miszerint felfüggeszti a gabona exportját. Az elmúlt hetekben bekövetkezett enyhe csökkenés ellenére az árucikk ára továbbra is magasan tartja magát.
A főbb gabonafélék globális árai általában véve meglehetősen érzékenyen reagálnak a főbb termelőktől érkező bármilyen hírre, az időjárás ingadozására, a termesztési költségek növekedésére stb. A búza ára idén jelentősen emelkedett, elsősorban a csökkenő világkészletek és a február vége óta hadiállapotban lévő Ukrajna exportjának csökkenése miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint a világ búzakivitelének akár 25 százaléka is származhat a háborúskodó Ukrajna és Oroszország országaiból. Az Ukrajna elleni orosz támadás és az ezzel kapcsolatos következmények tehát globális hiányt okoztak ebből az árucikkből, és aggodalmat keltettek a fejlődő országok élelmiszerellátásának (amelynek a búza is része) biztonságával kapcsolatban.
India leállította az exportot
Miután India egy hónappal ezelőtt betiltotta a nyersanyag exportját az országból, amikor a termést hőhullám sújtotta, a búza ára új csúcsokat ért el. Az európai piacnyitást követően tonnánként 435 euróra emelkedett.Az árfolyamot a negatív befektetői hangulat nyomta felfelé, amely a világ második legnagyobb búzatermelőjének számító Indiára támaszkodott, miután Ukrajna blokkolta az exportot. Azóta az árucikk ára kissé csökkent, de még mindig viszonylag magas. A Businessinsider.com szerint az ár csütörtökön elérte a 397 eurót tonnánként.
Grafikon: A búza árának alakulása az elmúlt években. (Forrás: businessinsider.com)
A fejlődő országok is problémákkal küzdenek
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) friss jelentésében közzétett információk szerint Nyugat-Afrika egyes országaiban új rekordmagas gabonaárak alakultak ki, főként a növekvő kereslet és az alacsonyabb határon átnyúló áruforgalom miatt. A különböző termékek, köztük a búzaliszt ára is emelkedik az afrikai kontinens tengerparti országaiban, ahol továbbra is konfliktusok vannak, és a helyi gazdaságok a gyengülő valutákkal küzdenek. Ezek közé tartozik Szudán, Dél-Szudán, a távol-keleti országok és Srí Lanka.
A rizs mint a búza alternatívája
A nyersanyag szűkössége és az árának hirtelen emelkedése arra kényszeríti az országokat, hogy alternatívákat keressenek a búza helyett. A japán élelmiszeripar most arra összpontosít, hogy rizsből készítsen lisztet, amely bőségesen van Japánban, nem kell importálni, és kevésbé érzékeny az áringadozásokra.
Az árnyomás továbbra is fennáll
Mivel a búza árát felfelé nyomó tényezők továbbra is fennállnak, valószínű, hogy ennek az árucikknek az ára nem fog olyan gyorsan csökkenni. Éppen ellenkezőleg, ez lesz a helyzet. Tekintettel az emelkedő inflációra, a termesztés inputköltségeire, a hőhullám miatti betakarítási aggodalmakra és az ukrajnai konfliktus miatti folyamatos ellátási problémára, valószínű, hogy az árnyomás a közeljövőben fokozódni fog.[1]
* A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre.
[1] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Az ilyen kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. Olyan kockázatokkal és egyéb bizonytalanságokkal járnak, amelyeket nehéz előre jelezni. Az eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezett eredményektől.