Kína: A rendelkezésre álló adatok szerint, amelyeket az amerikai földtani intézet közvetített, 2024-re Kína a világ ritkaföldfém-bányászatának 69%-át és a világ tartalékainak csaknem felét ellenőrizte. A Nemzetközi Energiaügynökség ezt a statisztikát még kiegészítette, egy közleményben kiemelve, hogy a négy kulcsfontosságú mágneses elem finomításának 90%-a szintén Kína ellenőrzése alatt áll. Ezekkel a számokkal egyenes arányban Kína alkupozíciója érthető módon növekszik. Tavaly áprilisban és decemberben a domináns ország új exportkorlátozásokat vezetett be hét ritkaföldfémre, köztük a terbiumra és a cériumra, amelyeket elsősorban elektromos autókban és katonai berendezésekben használnak.

Újabb engedélyek

A legújabb információk azonban a helyzet némi enyhüléséről árulkodnak, ami alig néhány nappal a Kína és az USA közötti kereskedelmi tűzszünet után történt. A Caixin kínai hírportál 2025. május 5-én arról számolt be, hogy három vezető vállalat engedélyt kapott ritkaföldfém-mágnesek exportjára.

Autógyártók az egyensúlytalanság árnyékában

A geopolitikai játszma mellett az elektromos autógyártóknak sajnos változatlan tervezési és műszaki értékekkel is szembe kell nézniük. Egy hagyományos, egymotoros akkumulátoros elektromos jármű (BEV), amely 1,7 kg alkatrészt tartalmaz, körülbelül 550 gramm ritkaföldfémre van szüksége, míg egy NiMH akkumulátorra épülő hibrid jármű akár 4,5 kg ritkaföldfém, különösen lantán is lehet.

A probléma jobb megértéséhez ezeket az értékeket össze kell hasonlítani a belsőégésű autókkal. Ebben a kategóriában a ritkaföldfémek előfordulása mindössze 140 gramm, ami világosan mutatja, hogy az elektromobilitásra való átállás elmélyíti a Nyugat Kínától való függőségét.

A ritkaföldfémekkel kapcsolatos probléma ráadásul nem csak a személyautókat érinti. Minden egyes F-35-ös vadászgéphez több mint 400 kg ritkaföldfémre van szükség, ami a fegyverkezési ágazatban is stratégiai kérdéssé teszi ezeket a nyersanyagokat.

Recycling mint remény

Az Egyesült Államok tisztában van ezekkel a kockázatokkal, és az első lépéseket az erők kiegyensúlyozására tavaly szeptemberben tette meg, amikor 4,2 millió dollárt fektetett be a Rare Earth Salts nevű startupba. Ez a cég selejtes termékekből, például fénycsövekből próbál ritkaföldfémeket kinyerni. A Toyota ezzel szemben alternatív technológiákat fejleszt, amelyeknek alacsonyabb a ritkaelem-tartalma.

Lassú folyamat

A második, részben pozitív tényező, hogy a BEV-ek első generációja hamarosan megkezdi az újrahasznosítást, ami potenciálisan új nyersanyagáramlást hozhat létre. Probléma? Az újrahasznosítás energiaigényes, drága és lassú, ami azt jelenti, hogy a teljes függetlenség a nyersanyagok elérhetőségét illetően még messze van. Természetesen az Európai Unió is foglalkozott az akkumulátorok újrahasznosításával, amely előírta, hogy 2025 végére az újrahasznosítás hatékonyságának el kell érnie a 65%-ot, 2030 végére pedig ennek a szintnek 70%-ra kell emelkednie. [1] Az értékek első ránézésre magasnak tűnhetnek, de jó hír, hogy az olyan cégek, mint a Hydrovolt, amelynek maradék részvényeit a Nork Hydro vásárolta meg, a vállalat képviselői szerint már most 95%-os újrahasznosítási hatékonyságot érnek el.

A befektetőknek

Míg a befektetők figyelme jelenleg elsősorban a kereskedelmi vámok alakulására irányul, addig egy másik kockázat, egyben lehetőség a nyugati országok Kínától való függése. Azok a vállalatok, amelyek stabil alternatív ritkaföldfémforrásokat tudnak biztosítani, befektetnek az újrahasznosításba vagy új akkumulátor-összetételeket fejlesztenek ki, mindenképpen versenyelőnyben vannak. A befektetők számára ez azt jelenti, hogy nemcsak az EV tervezőket és gyártókat kell figyelni, hanem a háttérben álló vállalatokat is. Bányászati vállalatok vagy újrahasznosítási technológiával foglalkozó startupok.

[1] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Az ilyen kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. Olyan kockázatokat és egyéb bizonytalanságokat rejtenek magukban, amelyeket nehéz előre jelezni. Az eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezett eredményektől.