Éles korrekciók
2025. január 27-én, hétfőn a technológiai szektor szó szerint "elvérzett". A félvezető piacvezetők, mint a Broadcom (AVGO) és az Nvidia (NVDA) a legrosszabbul teljesítők közé tartoztak, értékük mintegy 17%-át írták le. A Broadcom részvényei 202,13 dollárra estek, míg az Nvidia 118,42 dolláron zárt. A zuhanás az Nvidia piaci kapitalizációjának csökkenéséhez is vezetett: az óriáscég mintegy 600 milliárd dollárt veszített értékéből, amivel a világ harmadik legértékesebb vállalatává esett vissza a Companiesmarketcap.com szerint. A NASDAQ Composite Index (IXIC) több mint 3 százalékot veszített a nap folyamán, és 19 341 ponton zárt. Ennek ellenére - mindkét vállalat részvényeihez hasonlóan - továbbra is az eddigi csúcsok közelében mozgott. A szektor más vállalatai, például az Alphabet és az AMD is némileg kisebb csökkenéssel szembesültek.*
Broadcom részvényárfolyamának alakulása az elmúlt 5 évben. Befektetés.com)*
Nvidia részvényárfolyamának alakulása az elmúlt 5 évben. (Forrás: Németh Gábor: A részvények árfolyamának alakulása a részvények árfolyamában: Befektetés.com)*
A NASDAQ Composite index árfolyamának alakulása az elmúlt 5 évben. (Forrás: Az indexek alakulása az elmúlt évtizedekben: Befektetés.com)*
Az eladások globálisak voltak
A visszaesés olyan európai vállalatokat is érintett, mint az ASML (ASML) és az elektromos hardvert szállító Siemens (SIEGn). A tokiói tőzsdén például a félvezető tesztberendezéseket szállító Advantest (6.857), a Softbank (9.984), a brit ARM Holdings tulajdonosa, és a kábelgyártó Fujikura (5.803) is jelentős veszteségeket szenvedett.* Más ázsiai országok tőzsdéi a mai napon ünnepnapok miatt zárva voltak, így az esetleges változások csak később válnak láthatóvá.
A vezető részvényeknél is jobban teljesített
A befektetők negatív hangulatát és az ezzel járó csökkenési hullámot a kínai DeepSeek mesterséges intelligencia modell váltotta ki. A 2023-ban alapított, névadó startup a hét elején kiadta nyílt forráskódú nyelvi modelljének új, R1-es verzióját, kihasználva az Nvidia csökkentett chipkapacitását. Ez egy tavaly kiadott modellt követett. A CNBC beszámolója szerint mindkét termék független, harmadik fél által végzett teszteken az amerikai techóriások modelljeit is felül tudta múlni teljesítményével. Ezek a Meta Llama modellje, az OpenAI ChatGPT és az Anthropic nevű startup Claude Sonnet voltak. Az is meggyőzte a fogyasztókat kvalitásairól, amikor 2025. január 27-én az Apple Store-ban az Egyesült Államokban a legtöbbet letöltött ingyenes alkalmazás lett, megelőzve a ChatGPT-t és a Google Gemini-t. A DeepSeek szavai szerint néhány hónap és körülbelül 6 millió dollár kellett ahhoz, hogy ilyen figyelemre méltó teljesítményt érjen el. Emellett az Nvidia chipek használata azért is érdekes, mert az USA évek óta próbálja korlátozni a fejlett félvezetők Kínába irányuló exportját. Ahogy arról a CNBC és a CNN is beszámolt, a kínai startupnak nem csak azt sikerült elérnie, hogy egy ilyen esetben alacsonyabb kategóriájú chipekkel fejlesszen ki egy erősebb modellt, de még az is felmerül, hogy vajon sikerült-e kijátszani az amerikai szabályokat, vagy azok a gyakorlatban nem úgy működnek, ahogy azt az amerikai kormány gondolta.
A modellt a versenytársak is dicsérték
A technológiai cégek képviselői is nyilatkoztak a DeepSeekről, elismerve annak nagyszerű teljesítményét. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella például dicsérte a számítási hatékonyságát, és figyelmeztetett, hogy a kínai fejlesztést nem szabad félvállról venni. Az OpenAI alapítója, Sam Altman az X (korábban Twitter) közösségi hálózaton azt írta, hogy "bátorító, hogy van egy új versenytárs". A Reuters által közzétett információk szerint Donald Trump amerikai elnök "ébresztőnek" nevezte a DeepSeek-et az amerikai technológiai szektor számára, Japán digitalizációs minisztere, Masaaki Taira viszont elismerte, hogy a Kínából származó mesterséges intelligencia nem évekkel van lemaradva, mint gondolták.
Big Tech AI-kiadások
A legnagyobb érdeklődést azonban a teljesítmény-ár arány váltotta ki, ami elbizonytalanította a befektetőket, hogy valóban indokoltak-e a nagy techcégek AI-kiadásai. Az OpenAI 500 milliárd dollárt fog költeni az amerikai infrastruktúra bővítésére, ami Trump szerint a történelem legnagyobb projektje. Mintegy 65 milliárd dollárt tervez befektetni a Facebook tulajdonosa, a Meta. A Microsoft 200 milliárd dollárt kíván adatközpontokra költeni, míg az Amazon "csak" 10 milliárd dollárt. A piacon viszont vannak olyanok, akik az NBC News szerint nem hiszik el, hogy a DeepSeek modellje csak ennyibe kerül.
* A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre.
