Milliárdokat szabadítottak fel a korlátozások enyhítése révén
Németország szigorú költségvetési szabályai segítettek az országnak tompítani az olyan kritikus események hatásait, mint a 2008-as pénzügyi válság és a COVID-19 világjárvány. Az elmúlt években azonban hozzájárultak a gazdasági visszaeséshez. A legnagyobb európai gazdaság versenyképességének helyreállítása érdekében és a növekvő geopolitikai feszültségek közepette a német politikusok többsége 2025. március 18-án megszavazta a GDP-arányos államadósságot szabályozó költségvetési fék enyhítését. A kiigazítás magában foglalja a védelmi kiadások - amelyek jelenleg a GDP 1 százalékát meghaladják - adósságkorlátozás alóli mentesítését, a GDP 0,35 százalékának megfelelő éves hitelfelvételi korlát kiterjesztését a szövetségi államokra is (ez korábban csak a szövetségi kormányra vonatkozott), valamint egy 500 milliárd eurós beruházási alap létrehozását. A következő tizenkét év során ezek a beruházások az infrastruktúra - például az utak, az oktatás, az egészségügy és az energiaágazat - korszerűsítését szolgálják. 2009 óta a német szövetségi államoknak évente legfeljebb a GDP 0,35 százalékát kitevő hiányt kell fenntartaniuk. Ez a konzervatív megközelítés lehetővé tette, hogy Németország államadósságát 2023-ban alig 63 százalék alatt tartsa. Összehasonlításképpen ez az érték jelentősen elmaradt a 91,6 százalékos uniós átlagtól, míg Olaszországban meghaladta a 134 százalékot, Görögországban pedig elérte a 163,9 százalékot.
A szabályok ellenére
A Financial Times szerint Németország akár 86 százalékra is emelheti adósságrátáját anélkül, hogy ez jelentős negatív hatást gyakorolna a gazdasági növekedésre. Az adósságfék lazítása azonban az államadósság növekedését eredményezi, ami közvetlenül ellentétes az Európai Unió követelményeivel. A tavaly áprilisban életbe lépett, aktualizált uniós költségvetési szabályok értelmében azoknak a tagállamoknak, amelyek államadóssága meghaladja a 60 százalékot, tervet kell bemutatniuk annak fokozatos csökkentésére, miközben éves költségvetési hiányukat a 3 százalékos küszöbérték alatt kell tartaniuk.
Az EU-ra gyakorolt hatás
A Vanguard jelentése szerint Németország hiánya egy ésszerű alapforgatókönyv szerint jövőre 1,5 százalékra emelkedhet. Ez potenciálisan mintegy 0,4-0,5 százalékponttal növelné az ország GDP-jét - és az egész euróövezetét is. Emellett a német adósságreform esetleges jóváhagyása körüli, március eleji viták a 10 éves német államkötvények hozamának erőteljes emelkedéséhez vezettek. A kötvényhozamok további növekedése akadályozhatja a további kamatcsökkentéseket Európában, és súlyosbíthatja a már eladósodott országok, például Olaszország és Görögország adósságterheit.
A dinamika erősödése Európában
Másrészt fontos megemlíteni a pozitívumokat is. A pénzügyi források felszabadulása és megfelelő elosztása gazdasági előnyökkel járhat Németország számára. A kritikus ágazatokban megnövekedett beruházások támogatják a termelést, a német termékek iránti külföldi keresletet és ezáltal az export növekedését. Hasonlóképpen Németország kereskedelmi partnerei is profitálni fognak, mivel termékeik iránt nagyobb keresletet tapasztalhatnak. Jan Bureš, a Patria pénzügyi portál közgazdásza szerint például a Cseh Köztársaság GDP-je, amelynek Németországba irányuló exportja és importja tavaly 32, illetve 21 százalékot tett ki, várhatóan enyhén, mintegy 0,5 százalékkal emelkedik majd. Tomáš Pojar, Csehország nemzetbiztonsági tanácsadója a ČTK szerint a legnagyobb előnyöket az autóiparban, a védelmi és az építőiparban várja. Ez Szlovákia számára is kedvező lehet, amelynek legnagyobb kereskedelmi partnere Németország, az export 21 százalékos és az import 17 százalékos részesedésével. A védelmi kiadásokkal kapcsolatos mentesség pozitívan érintheti az olyan német vállalatokat, mint a Rheinmetall, a védelmi szektor legnagyobb gyártója, vagy a ThyssenKrupp ipari óriás. Hosszú távú kihívást jelenthetnek Németország számára a Donald Trump által az Európai Unióra kivetett több tíz százalékos vámok. Ezek miatt Jörg Kukies német pénzügyminiszter becslése szerint 15 százalékkal csökkenhet az országból származó export.
