Közép-Európa elemzői – rajtam kívül lengyel, német és cseh közgazdászok gyűltek össze a szervező Angol-Amerikai Egyetemen – arról vitatkoztak, hogy az EU költségvetési reformjának van-e esélye, és különösen eredményes lehet-e? azaz segít csökkenteni a tagállamok adósságát.
A kérdést ügyfeleink, azaz a pénzügyi és tőkepiaci befektetők, kereskedők szemszögéből vizsgáltam. Görögország és költségvetési válságának példáján dokumentáltam, hogy a fizetésképtelenséghez közeledő adósság hosszú távon milyen károkat okozott a görög értékpapírok befektetőinek. A fő részvényindex Athén General Composite Index a 2009-es 2683 euróról 1121 euróra esett 2023 első felében, ami a görög vállalatok hosszú távú, több mint 50%-os leértékelődését jelenti.
Kollégáim azonban kiegészítettek a kötvénypiaci helyzet leírásával, ahol az Európai Központi Bank feneketlen támogatásának köszönhetően a görög kötvénypiac végül torzult. És ez elvezet ahhoz az eredeti kérdéshez, hogy a befektetők világszerte miért bíznak az amerikai értékpapírokban. A lényeg nem az EU és az USA kormányainak eltérő költségvetési politikájában vagy az alapvetően eltérő monetáris politikában rejlik. A különbség e hatóságok piaci beavatkozásaiban van. A piaci információkat torzító beavatkozások elriasztják a befektetőket.
Ez megerősíti, hogy a piacról érkező rossz hírek még mindig jobb választási lehetőséget jelentenek a befektetők számára, mint az állami beavatkozással álcázott, jónak tűnő hírek.
Olívia Lacenová vezető elemző a Wonderinterest Trading Kft
