Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten a helyi állami televízióban tartott videokonferencián kijelentette, hogy nem fogad el nem hazai valutát a nyersanyagszállításokért. Utasította az állami tulajdonú Gazprom gázipari vállalatot is, hogy ilyen módon igazítsa ki szerződéseit. A helyi központi bank és a kormány egyhetes átmeneti időszakot kapott, hogy meghatározzák, hogyan térjenek át a külföldi valutában történő fizetésekről a rubelben történő fizetésekre. A változások várhatóan csak a fizetések elszámolására használt valutát és azokat az országokat érintik, amelyeket Oroszország ellenségesnek tart, és amelyek súlyos szankciókkal sújtják. Összesen 48 ország érintett.
Bár az ellátási zavarok még nem a nap témája, ez a lépés továbbra is az Oroszország elleni szankciók szigorításának egyik lehetősége. Ha erre sor kerülne, az leginkább az ipart érintené, ahol a termelés visszafogható lenne, később pedig a háztartásokat is érintené. A közép-európai országokat, köztük Szlovákiát különösen érintené a "hiány", arról nem is beszélve, hogy az árak jelentősen megemelkednének. Ez a villamosenergia-árakra is hatással lenne. Mindkét árucikk ára már egy ideje emelkedik az energiaválság következtében. [1]
Oroszország adja Európa gázellátásának mintegy 40 százalékát. Az Európai Bizottság európai gázpiaci jelentése szerint a teljes európai gázfogyasztás a 2020-as teljes évre vonatkozóan elérte a 394 milliárd köbmétert. Az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy növeli gázszállításait Európába, és a Fehér Ház közleménye szerint a jövő évtől 50 milliárd köbméter gáz szállítására kötelezte magát, ami nagyjából megegyezik az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-1 gázvezeték mai mennyiségével.
Az Európai Bizottság nyilatkozatából kiderül, hogy az EU az orosz gáztól való függőségét kétharmadával kívánja csökkenteni, és 2030-nál jóval korábban meg kívánja szüntetni az orosz gázszállításoktól való függőségét. Ezt a tiszta energiára és az alternatív forrásokra való gyorsabb átállással kívánják elérni, és az egyes országok felelőssége lesz e lépések végrehajtása.
Az eddig rendelkezésre álló információk szerint azonban a jelenlegi helyzetben Európa még akkor is energiahiánnyal küszködne, ha az USA, Norvégia és Azerbajdzsán a lehető legtöbbet küldené a nyersanyagból.
A gáz határidős kontraktusának ára 2022 eleje óta 45%-kal, MMBtu-ként több mint 5,4 dollárra emelkedett. Ez éves szinten akár 106%-os emelkedés is lehet. Az árucikk ötéves teljesítménye valamivel alacsonyabb, 72%-os felértékelődést mutat. A földgáz határidős kontraktus értékének alakulása ötéves időtávon. (Forrás: Investing.com)
Az árucikk árának emelkedése önmagában természetesen pozitívan tükröződik az olyan vállalatok részvényeinek értéknövekedésében, mint a földgáz- vagy olajtermelők. Ha a gázhiánnyal kapcsolatos aggodalmak továbbra is fennállnak, vagy a helyzet eszkalálódik, az árak további emelkedésére lehet számítani. Ezzel szemben, ha a helyzetnek sikerül stabilizálódnia, akkor a jelenlegi szintekhez képest enyhe korrekció valószínű [2].
* A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre
[1,2] A jövőre vonatkozó kijelentések feltételezéseken és jelenlegi várakozásokon alapulnak, amelyek pontatlanok lehetnek, illetve a jelenlegi gazdasági környezeten, amely változhat. Ezek a kijelentések nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. Olyan kockázatokat és egyéb bizonytalanságokat rejtenek magukban, amelyeket nehéz előre jelezni. Az eredmények lényegesen eltérhetnek a jövőre vonatkozó kijelentésekben kifejezett vagy feltételezett eredményektől.
