Norvégia szünetet tartott
Norvégia úgy döntött, hogy elhalasztja a nagyszabású mélytengeri fúrások engedélyezésére vonatkozó terveit a vizein, ami jelentős változást jelent januárhoz képest, amikor a kormány eredetileg jóváhagyta a vitatott projektet. A javaslat közel 300 000 km2 tengerfenéknyi területet nyitott volna meg az elektromos autók akkumulátoraiban vagy napelemekben használt kritikus fontosságú anyagokat tartalmazó polimetallikus konkréciók bányászata előtt. Norvégia érdeklődése a mélytengeri bányászat iránt abból a vágyból fakad, hogy csökkentse a nemesfémek tekintetében Kínától való függőségét. A bányászattal járó környezeti kockázatok azonban heves ellenállást váltottak ki. A norvég Szocialista Baloldali Párt kulcsszerepet játszott ebben az ügyben, és azzal fenyegetőzött, hogy megvonja a kormány költségvetésének támogatását, ha nem törlik a 2025-re tervezett első engedélyezési fordulót. Jonas Gahr Støre miniszterelnök a BBC szerint egyértelművé tette, hogy a felfüggesztés ideiglenes, a szabályozási előkészületek és a környezeti vizsgálatok folytatódnak. A norvég környezetvédelmi szervezet hatalmas győzelemnek nevezte a felfüggesztést. A lépés azonban bizonytalanságban hagyta a tenger alatti fúrásokkal foglalkozó norvég vállalatokat. Arra számítottak, hogy az engedélyek első körére pályázhatnak.
A tenger alatti bányászat problémája
A paradoxon az, hogy Norvégia, amely az óceánok védelmében önjelölt vezetőnek számít, folytatni akarja a potenciálisan káros mélytengeri bányászatot is. Mint a BBC beszámol róla, a kormány ökológiai hatástanulmányait bírálta a Norvég Tengeri Kutatóintézet, amely szerint még legalább öt évnyi kutatásra van szükség a kockázatok teljes megértéséhez. Tudósok és államok egyaránt figyelmeztettek a bányászat ökológiai hatásaira, és moratórium vagy teljes betiltás mellett érveltek. Hangsúlyozzák a tengerfenék sérülékenységét és biológiai sokféleségét, megjegyezve, hogy bármilyen bányászati tevékenység elpusztíthatja az egyedülálló és feltáratlan tengeri fajokat. Franz Geiger, az illinois-i Northwestern Egyetem professzora a Hawaii és Mexikó közötti Clarion-Clipperton-zónában (CCZ) található bányatelepek példáját hozta fel, ahol a baktériumok még évtizedekkel a bányászat után sem regenerálódtak. Ezek a területek szöges ellentétben állnak az érintetlen víz alatti helyszínekkel, ahol az állati sokféleség még az esőerdőnél is nagyobb. A British Museum of Natural History szerint a konkréciók számos életforma számára szükségesek, és a gépek beküldése nemcsak őket, hanem a tengeri emlősöket is érintené, károsíthatná az óceán középső rétegeiben lévő ökoszisztémákat, és nem utolsósorban megzavarná a szén tárolásának módját, ami negatív hatással lenne a világ éghajlatára.
Sötét oxigén
A víz alatti konkréciókkal kapcsolatban a tudósok fontos felfedezést tettek. A Nature Geoscience című folyóiratban 2024 júliusában megjelent tanulmányból kiderül, hogy a Csendes-óceán sötét helyeinek mélyén található több millió éves fémgumók úgynevezett sötét oxigént termelnek. A tudósok ezt az úttörő felfedezést a Clarion-Clipperton-zónában, mintegy 4000 méteres mélységben végzett kutatások során tették. A 2013-as expedíció eredeti célja az volt, hogy kiszámítsák az óceánfenéken élő szervezetek által elfogyasztott oxigén mennyiségét. Amit azonban a kutatók észrevettek, az éppen az ellenkezője volt. A váratlan oxigénméréseket az érzékelő meghibásodásának tulajdonították, de a 2021-es és 2022-es megismételt expedíciók megerősítették az emelkedett koncentrációkat, amelyek meglepően magasabbak voltak, mint a nap algákkal teli vizeiben. A tudósok még nem tudják pontosan, hogyan működik az egész mechanizmus, de a sötét oxigén kialakulását ezeknek a kőzetgumóknak tulajdonítják, amelyeket a vizsgált területek egyikén sem találtak. További vizsgálatok során a konkréciók felszínén körülbelül 1 voltos feszültséget mértek, amiből a tudósok arra következtettek, hogy az elektrolízis akkor következik be, amikor esetleg több góc csoportosul, és a víz oxigénre és hidrogénre bomlik.
Fémekből származó szulfátok
A konkréciókat vasoxid, mangán, kobalt, nikkel, lítium és más, a zöld energiára való áttérésben fontos elemek alkotják. Ennek során csak a CCZ-ben mintegy 21,1 milliárd tonna konkréció található az amerikai földtani intézet szerint, amely több fémet tartalmaz, mint a világ összes szárazföldi készlete. Ezt az összetételt használta ki a TMC fémipari vállalat (TMC) és az SGS Canada, akiknek 2024 júniusától sikerült nagy tisztaságú kobalt-szulfátot előállítaniuk. Ezt megelőzte a nikkel-szulfát előállításában elért előrelépés, amely szintén a Clarion-Clipperton telephelyen bányászott polimetálos konkréciókat használta ki. Ezek az eredmények a TMC stratégiájának részét képezik, amelynek célja az e fémek iránti növekvő kereslet kielégítése. Emellett a termelés során hulladékmentes, műtrágyázó melléktermékeket is nyertek.
Elindulás és részvényárfolyamok zuhanása
A TMC földalatti bányászati tevékenységével kapcsolatos viták legendásak. A Deep Sea Mining Campaign (DSMC), a The Ocean Foundation (TOF) és a Blue Climate Initiative (BCI) környezetvédelmi csoportok 2024 júliusában panaszt nyújtottak be a TMC ellen az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez. Az éves jelentés alapján a kanadai vállalatot azzal vádolták, hogy hamis és félrevezető információkat szolgáltatott a képzettségéről, a pénzügyi helyzetéről, a bányászni tervezett fémek iránti keresletről és azok kapcsolatáról az akkumulátorok iránti kereslettel, valamint az őslakos közösségekre gyakorolt hatásáról. A csoportok emellett azt állítják, hogy a TMC lekicsinyelte a bányászattal kapcsolatos szabályozási és környezetvédelmi problémákat. Emellett a vállalatnak egy perrel és más kérdésekkel is szembe kell néznie, amelyek hatással vannak a részvényei teljesítményére. Ezek a TMC tőzsdei bevezetése óta csökkenő tendenciát mutatnak, rövid távon legfeljebb 3 dollárral emelkedtek. 2024. december 19-én az értékük 0,76 dollár volt.*
A TMC részvényárfolyamának alakulása az elmúlt 5 évben. (Forrás: Yahoo Finance) *
Wonderinterest Trading Ltd.
* A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre.