A tavalyi évben ijesztő előrejelzések sújtották a munkaerőt. Az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta áprilisban olyan magas értékekre emelkedett, amilyeneket utoljára az 1930-as évek nagy válsága idején láttak. Mindazonáltal az európai munkaerőpiac eltér az amerikaitól.
A kirobbanás előtt az EU-ban és az euróövezetben a munkanélküliségi ráta 2008 óta a legalacsonyabb értékeken állt. Az euróövezeten belül 7,5%-ot ért, az EU-ban pedig még egy százalékponttal alacsonyabb volt az érték.
Jobb a fejlődés, mint a pénzügyi válság után
Az első hullám kirobbanásakor a gazdaság nagy részét be kellett zárni. Az európai országok az amerikai adminisztrációval ellentétben úgy döntöttek, hogy megakadályozzák a munkanélküliség gyors növekedését, és a munkahelyek megtartását támogató programokat alakítottak ki.
Amint telt az idő, nyilvánvalóvá vált, hogy a Covid-19-járvány tavaszi hulláma második vagy akár harmadik hullámban visszatérhet. A helyzet pusztító volt egyes iparágak számára, különösen az idegenforgalomban, a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban tevékenykedő magánszektor számára, ahol az eladások mélyen visszaestek. A hosszan tartó felfüggesztés miatt elkerülhetetlen volt a széles körű elbocsátás.
Szinte minden európai országban valósággá vált a munkanélküliség és a munkanélküliek számának fokozatos növekedése. A munkanélküliségi ráta tavaly nyár végén érte el a csúcsot (8%). Azóta - részben a harmadik negyedévben tapasztalt jobb gazdasági fejlődésnek és a munkanélküliség alakulására jellemző időeltolódásnak köszönhetően - csökkenő tendenciát mutat.
A folyamatos oltás reményt ad
A munkanélküliség enyhe, de tartós csökkenése télen is folytatódott, függetlenül attól, hogy a turisztikai ágazatot megszorítások sújtották. Erre lehetett magyarázat - nem veszítettek el több embert az állásukból, mivel a képzeletbeli mélypontot elértük. A tavasz első hónapjaiban néhány szezonális munkahelyet lehetett találni, és a munkaerő egy része más munkaterületre költözött.
A következő hónapok pozitív kilátásokat hoznak. Az oltás az EU-n belül folytatódik, sőt az elmúlt hetekben felgyorsult. Ezért egyes gazdasági ágazatok - amelyeket hónapokig le kellett zárni - lehetséges újraindítási időpontjai közelednek. A világjárvány által okozott károkat azonban csak a világjárvány végeztével fogjuk megismerni. Néhány vállalat valószínűleg végleg elhagyta a piacot. Ilyen esetben eltarthat egy ideig, amíg a felszabaduló munkaerőt felszívják."
A munkanélküliségi ráta azonban messze elmarad a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság okozta értékektől. Akkor az euróövezetben a munkanélküliség 12% fölé emelkedett, jelenleg pedig csak 8% felett van. Az Európai Unió egészére vonatkoztatva az értékei nagyjából egy százalékponttal alacsonyabbak voltak.
Meglepő különbségek az országok között
A járvány által súlyosan sújtott Lengyelország munkaerőpiaca birkózott meg legjobban a munkanélküliséggel az EU-ban. Márciusban a munkanélküliségi rátája egy év alatt 3-ról 3,1%-ra nőtt, a munkanélküliek száma pedig nagyjából 30 000 fő körül alakult.
A világjárvány ezzel szemben súlyos károkat okozott a dél-európai munkaerőpiacokon, például Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban, ahol a munkanélküliségi ráta kétszámjegyűre emelkedett. Svédország és Franciaország meglehetősen meglepő eredményeket hozott. Míg Svédországban a munkanélküliség két százalékponttal 9,1%-ra emelkedett márciusban, ami jóval az európai átlag felett volt, addig Franciaországban például sikerült 8% alatt tartani a munkanélküliségi rátát. Meglepő módon azonban Franciaország régóta azok közé az országok közé tartozik, ahol a 10%-os munkanélküliségi ráta nem volt szokatlan.
A munkaerő fog hiányozni?
Az EU gazdasági fellendülésének üteme mellett most az országok közötti határnyitásnak is kulcsszerepe lesz, hiszen a nyáron éppen a turizmushoz kapcsolódó ágazatok gyorsíthatják fel a gazdasági fellendülést.
A munkaerőpiac fejlődésében hamarosan különleges tényező lesz az oltott EU és a "környező világ" közötti aránytalanság. A járvány bizonytalan alakulása Ukrajnában és más, az EU keleti határa mögötti országokban, valamint Észak-Afrikában, Törökországban, a Közel-Keleten vagy Közép- és Dél-Ázsiában az EU-tól való további hermetikus elszigetelődésüket okozhatja. Ez a potenciális munkaerő beáramlástól való elzárkózás fontos tényező lehet, amely korlátozza a válság utáni európai növekedést.
Az idő fogja megmutatni, hogy az egészségügyi okokból hermetikusan elszigetelt "Európa Erőd" inkább hasznára válik-e az európai gazdasági fellendülésnek, mint kárára.
Evrula Papadopoulos, ügyvezető igazgató
